14.nap

Felkeltem. Elindultam a lépcsö felé és szerencsémre lezugtam a lépcsőről.nagynehezen feltápászkodtam, a konyhából Kagu bámult.

-Kagu:Jól vagy?

Sia:Fogjuk rá~fogom meg a véres fejem.

Kagu látta h vérzik a fejem gyorsan bekötötte.én meg leszedtem mert gyorsan regenerálódok. ittam egy kis vért kagu-val közben beszélgettünk.Majd eldöntöttem h felmegyek és aloszok még egy keveset.Elindultam felfelé a lépcsön majd egfogtam a kilincset és erre rámnyitották az ajtot és megint lezugtam a lépcsön-Áhh én ma hányszor fogok lezugni a lépcsön-mondtam majd felmentem vámpirgyorsan és becsaptam a szobaajtot erre rámnyitották a fürdöszoba ajtót -Hát ezt nem hiszem el-mondtam dühösen majd belefeküdtem az ágyba.Háton fekve eltünődtem azon hogy milenne ha felvenném a titkos egyenruhámat.Gondolkodtam majd megfogtam a fejem és azt mondta-soha-majd feküdtem tovább,a nagy elmélkedés közben elaludtam.hirtelen felriadtam hogy a szekrényböl hangok áradnak ki-

Hang-Kiyoko egyél fel,hord engem, más nem hordhat évek óta porosodom.

Sia:Janketsu? te vagy az.-keltem fel és nyitottam ki a szekrény ajtót-

Janketsu:Oly rég óta várom h felvegyél és te itt tárolsz.

Sia:Tudod h nem vehetlek fel

Janketsu:Kiyoko-

Majd elhalgatott és visszacsuktam a szekrényajtót.Minori közben hallgatozott a szobaajtómnál.Én csak annyit hallotam h szalad le a lépcsön nem foglalkoztam vele kikaptam Jankotsut a szekrényböl felvettem és kiugrodtam az ablakon majd elmendtem egy ilyen tisztásra.

Sia:Jankotsu-Jankotsu, felvettelek 

Jankotsu: Jó érés újra érzni a finom véred,a te tiszta vámpírvéred.

Sia:És most mit csináljak veled? azért raktalak le mert annak idején nem tudtam korlátozni az dühöm és te sírtál mert elveszítetted magad felett az uralmat, nem akarom átélni még 1x átélni.

Jankotsu:Nem fogod ne agodj. most viszont menyj vissza hozzátok.

Sia:Értettem.

mikor elhagyta  szó a szám elidultam hazafelé.szépen bementem a bejárati ajtón és láttam h mindenki engem vár.

Sia:Öhmmm sziasztok

Mindenki:Szia..mie ez az egenruha szitu?-kérdezték egyszerre Jankotsura mutatva.

Sia:üljetek le mindent elmesélek.

Mindenki leült és én elkeztem mondani:

-5 évvel ezelött még kislány voltam és egy érdekes iskolába jártam.Az apám egy tudos volt.gyulöltem mert csak a kutatásaival foglalkozott majd egy nap a kollégiumban kaptam egy levelet h jöjjek gyorsan. Apám aznap megölték illetve még nem volt halott mikor odaértam egy ollo penge ált benne majd mondta h ha magammal vsizem az ollo eezt a részét megtalálom a gyilkosát. Majd pár honapra apám halála  után visszatértem a ázhoz ahol meghalt beleszurtam a földbe az ollot és kinyilt alattam a föld a véra kezemböl elkezdett folyni uyan is valami felsértette, és eguhára folyt rá majd a ruha azt kiabálta h még még, és rámvetette magát majd  mindig rajtam volt.Egszer egy nap harcoltam és annyira dühös lettem mert megtaláltam apám gyilkosát és az ásik részé h nem tudtam uralkodni a dühömön és Jankotsu a ruha teljesen magábaolvasztott és elvesztettem az önuralmamat is és pusztitottam majd Jankotsu annyi akaratot gyüjtött magába h le tudja állitani eza szörnyüséget.uttána valaki hazavitt majd levetette a ruhámat és felrakta a szekrényebme és azóta ott van és most vettem csak elö. Ennyi

Kaguya:és akkor ez a ruha Jankotsu?

Sia:Igen.-

Majd felmentem a szombámba és felakasztjankotsut a sekrény ajtóra ée lepihentem.